A német kötelesrész akkor is jár a közeli rokonoknak (gyerekeknek), ha az örökhagyó úgy végrendelkezett, hogy ne kapjanak semmit.
A kötelesrész intézménye származik a római jogból. Az alapja az az elképzelés, hogy a leszármazottak mindig részesüljenek abból, amit a szülök (általában) felépítettek.
A kötelesrészt a német Ptk. szabályozza (BGB 2303. szakasza): Annak a fele, ami jár volna, amennyiben az örökhagyó nem végrendelkezett volna.
A kötelesrészre jogosultat teljesen kitagadni mindenből – így a kötelesrészből is – csak nagyon szűk körülmények között lehet. Az arra vonatkozó szabály a Ptk 2333. szakasza (BGB 2333. szakasza).
Csak nagyon szűk körülmények között lehet valakit teljesen kitagadni a kötelesrészből, ha például rossz indulatból nem támogatta a szüleit vagy bűncselekményt követett el ellenük.
Azonban gyakran az inkább a probléma, hogy az örökösök nem adnak információt a hagyatékról vagy más formában megakadályozzák, hogy a kötelesrészre jogosult (ő nem örökös!) jusson ahhoz, ami neki jár.
Különösen problematikus a helyzet, ha az örökhagyó külföldön él és a hagyaték is ott van. Akkor jönnek a nyelvi problémák, a jog nemismerete stb.
Ha szüksége van segítségre egy ilyen problémában, akkor szívesen állok a rendelkezésre.
